Állandó kiállítás

Kedves Látogató!

Kiállításunk Herman Lipót festőművész hagyatéki anyagát, munkásságának egy jelentős szeletét tárja Önök elé, melyet a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár, Kiállítóhely és Muzeális Gyűjtemény őriz. Itt kapott végleges elhelyezést és egyúttal 1998 óta állandó kiállítási lehetőséget a kollekció. Az Özvegy, Radó Róza ajándékaként 98 db festmény és 100 db grafika, 2 szobor, a művész személyes tárgyai és egyéb dokumentumai alkotják a gyűjteményt, mely 1980-ban került Gyöngyös város tulajdonába.

Nyitvatartás

Hétfő: ZÁRVA
Kedd: 12:00 - 17:00
Szerda: 09:00 - 18:00
Csütörtök: 09:00 - 16:00
Péntek: 09:00 - 18:00
Szombat: 09:00 - 12:00
Vasárnap: ZÁRVA

ÜNNEPI ZÁRVATARTÁS:

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy intézményünk December 21-től Január 6-ig ZÁRVA TART!
Nyitás: Január 9. Kedd, 12:00 óra.

 

Helyszín

Vachott Sándor Városi Könyvtár
3200 Gyöngyös, Fő tér 10.

ÚTVONALTERVEZÉS

Tárlatvezetés

Tárlatvezetés előzetes egyeztetés alapján lehetséges az alábbi elérhetőségek egyikén:

+36 37 311 883 vsvk.gyongyos@gmail.com

A gyöngyösi gyűjteményről

A kollekció 1980. február 27-én került Gyöngyös Város Önkormányzata tulajdonába az 1972-ben elhunyt művész özvegyének – Herman Lipótné, Radó Róza ajándékaként. A gazdag hagyatékra több város is jogosan aspirált, de végül – megelőzve Kecskemétet, Szentendrét, Szegedet, Kiskőröst és az óbudai Zichy-kastélyt – Gyöngyös nyerte el pályázat útján a gyűjteményt.

Kárpitozott székek és kerek íróasztal

Ily módon Gyöngyös is bekapcsolódott azon városok sorába, melyek jelentős képzőművészeti gyűjteményt tudhatnak magukénak. A művész özvegye feltételül szabta, hogy az alkotások mielőbb kerüljenek kiállításra, s ne egy múzeumi raktár félhomályában várják a kutatókat. Legyenek szem előtt úgy, mint ahogy hosszú élete során alkotójuk is benne élt a lét forgatagában, a művészvilágban.

Több, különböző helyszínen megrendezett időszaki bemutató és a hozzájuk köthető katalógus, leporelló megjelenése után a gyűjtemény 1998 őszétől az újonnan megnyitott könyvtárépületben lelt valódi otthonra, a város főterén álló, az 1700-as évek közepén I. Grassalkovich Antal által építtetett városi barokk palotában (Gyöngyös, Fő tér 10.). Ma már megtekinthető itt a gyűjtemény szinte valamennyi olajfestménye a jeles festő állvánnyal együtt. A kiállítást Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa válogatta és rendezte. Túl azon, hogy a kiállítás önállóan, önmagában is attrakció, sajátos hangulatot kölcsönöz a könyvtári tereknek és rendezvényeknek, a város kulturális életének egyik fókuszpontjává avatva a helyszínt. A művész képeit láthatják a messziről, célzottan a képek miatt ide érkezők, de azok a könyvtárlátogatók is, akik főképp olvasnivalóra vagy információra vágynak, egyúttal művészi élménnyel is távoznak.

Hogyan került a gyűjtemény Gyöngyösre?

1979–80-ban az egyik országos napilapban megjelent az a hír, hogy Herman Lipót (1884–1972), a néhány évvel korábban Budapesten elhunyt kiváló festőművész gazdag hagyatéka – a mester özvegyének adományaként – méltó módon elhelyezésre vár. Gyöngyös Város vezetése ezek után pályázat útján nyerte el a gyűjteményt. A művész özvegyének, Herman Lipótnénak kifejezetten az volt a feltétele, hogy a művek mielőbb kiállításra kerüljenek, ne csupán egy múzeumi raktárban legyenek elhelyezve, illetve készüljön a kiállításról egy – lehetőleg – színes katalógus. Az ajándékozási szerződést az adományozó és a városvezetés 1980. február 27-én írták alá. A kollekció városi tulajdonba kerülésének tényét a 16/1980. (III. 20.) V.B. határozat is rögzítette.

Gyöngyös kiállító hely tekintetében nem volt felkészülve egy ilyen jelentős festmény-gyűjtemény fogadására. Így a városba érkezése után nem sokkal – az özvegy kérését teljesítve – a Mátra Múzeumban került bemutatásra a hagyaték, hiszen a Gyöngyösi Galéria, melyre a kollekció gondozását bízta a tulajdonos önkormányzat, önálló helyiséggel és szervezettel nem rendelkezett. A múzeum emeleti, nyugati szárnyának felújított termeiben állították ki először Herman Lipót 100 db festményét – a város új értékeit. A tervek szerint ideiglenesen, amíg az állandó kiállítóhely el nem készül. A tárlat 1980. június 14-én nyílott meg, melyet N. Pénzes Éva művészettörténész rendezett és Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitott meg. Elkészült egy kis katalógus is.

Herman Lipót Gyöngyösre újonnan érkezett grafikáiból egy évvel később, 1981. augusztus 6-án nyílott kiállítás a Gyöngyösi Galéria új helyén, a Wiltner-házban (Petőfi u. 32.). A kiállítást Rapcsányi László  művészettörténész, a Magyar Rádió főmunkatársa nyitotta meg. A Magyar Rádióban másnap, hétfőn reggel, Sípos Tamás emlékezett meg a Herman Galéria megnyitásáról és kiemelte, ehhez fogható nagy értékű adományt korábban kevesen tettek, hiszen a festmény- és grafikai gyűjtemény zsűri által megállapított értéke: hatmillió forint. De Rozi asszonyt a pénz, a vagyon nem érdekelte. Előtte csak egy dolog szent, férje művészi emlékének ápolása, megőrzése. És ez sikerült, ha nem is Budapesten.

Közben a 200 db-os kollekciónak megpróbáltak állandó kiállító teret kialakítani. 1992-ben a Barátok tere 1. szám alatti kolostorépület kerengőjének felújítását tervezték, mely alkalmasnak tűnt a Herman-gyűjtemény befogadására. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg.

A Petőfi utcai kiállítótér megszűnte után a városi galéria szerepét a Fő téren lévő Tourinform Galéria vette át. Itt került bemutatásra 1997. december 10. és 1998. január 31. között egy válogatás a művész hagyatékából.

Grassalkovich palota

Az épület magját képező egyemeletes palotát a város egykori földesura, báró I. Grassalkovich Antal (1694–1771) építtette 1742–43-ban. Nagy méretű, kőkeretes rokokó, dúsan faragott kapuját a család bárói címere díszíti. Egy 1777-es leltár szerint a városi palota a hercegi címet elnyerő ifjabb Grassalkovich Antal tulajdonában volt. A leltárból tudjuk, hogy az akkor egyemeletes ház földszintjének hat üzlethelyiségét görög kereskedők bérelték, emeletén 14, fényűzően berendezett szoba szolgálta a tulajdonosok kényelmét. A palota építőmesterére vonatkozóan írásos dokumentumokat nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Oracsek Ignác, a Grassalkovich család építésze, vagy Quadri József és Kristóf, Gyöngyös legtöbbet foglalkoztatott építőmesterei lehettek.

Az épület 1848–78 között gróf Károlyi Györgyé volt. A 19. század végén Vajda Antal bankigazgató tulajdonába került, aki 1905–06-ban átalakíttatta. Ekkor épült a második emelet és elkészült az új homlokzat. Megtartották a gazdag faragású kőkeretes címeres kapuzatot, továbbá a lépcsőház első emeletének barokk kőbabás korlátját egy emelettel feljebb, másodlagos elhelyezésben. Az épület északi (udvari) részén egykoron gazdasági épületek és istállók voltak. Az 1950-es évektől itt kapott helyet egy szállítási cég (TEFU), később pedig lakásokat és irodákat alakítottak ki. Az udvari szárny első emeleti részét az 1960-as években építették rá.

Az épületet 1992–1998 között teljesen felújították, a főhomlokzatot is. Az egykori palota ma Gyöngyös város zártsorú beépítéses Fő terének egyik meghatározóan szép épülete. 1998 őszétől az első és a második emeleten a Vachott Sándor Városi Könyvtár kapott helyet. A földszinti utcai frontot jelenleg a Tourinform Iroda és üzletek foglalják el, az udvari szárnyban pedig a Mátraaljai Borok Háza, valamint kisebb üzletek-irodák működnek.

error: